A korai kilencvenes évek idején a hajléktalanság körében elterjedt tuberkulózisfertőzés késztette a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, hogy megszervezze a hajléktalan emberek tüdőszűrését. Ez a gondolat a maga nemében egyedülállónak számított, és számít a mai napig.
Nyolcvanhétezer-ötszáz forint. Ennyi lenne az az összeg, amire egy szerény életvitelhez – létminimum – ma szüksége van egy főnek a statisztikai hivatal szerint. Szakértők szerint hivatalosan több millió ember él ez alatt a szint alatt, a helyzet ráadásul 2009 óta…
Mit mondhat erről…?
… a hajléktalan ember: „Úgy sem tud rajtam segíteni senki…”
… a szociális munkás: „Úgy sem lehet rajtuk segíteni…”
… az Állam: „Jó lenne már valami hathatós és látványos változás…”
A véleményeket olvasd el bővebben ->